2013.01.05.
19:39

Írta: AtoZ

A & Z bemutatkozik

A, mint Andi:

33

Változom-e? Biztosan.

Örülök-e neki? Igen.

Elégedett vagyok-e? Ami felé tartok, azzal igen.

Boldog vagyok-e? Boldog vagyok!

Mi a fontos? Tapasztalni, tanulni, élményszerezni, megélni, önismerni, nyitni, elfogadni, kérni, adni, kapni, örülni, szomorkodni, fent lenni, lent lenni, dönteni, nevetni, szeretni, ölelni, kifejezni, megosztani.

Miért vágyom egy olyan utazásra ahol a hátizsákom a mindenem, ahol keretek vannak, ahol kevés a komfort, ahol napi szinten saját határokat tologatok, ahol le kell adjak az igényeimből, ahol sokszor kényelmetlen, ahol hiányzik a megszokás, ahol egy nap több döntés, ahol minden nap máshol hajtom le fejem, ahol mások a színek, mások az ízek, mások a szagok, más a klíma, más a kultúra, idegen a nyelv? Mert szeretem, mert kihívás, mert életszerű és mert egy életre szól.

Mit csináltam eddig? Voltam már rendezvényszervező, eladó, asszisztens, csoportvezető, karbantartó, kézműves oktató, könyvelő, kis cégnél, nagy cégnél, multi cégnél, magán cégnél. Mi volt ezekben a közös? Én. J

Z, mint Zoli:

Jelenleg krisztusi kor + 1 év. A változások, átalakulások, önmegismerés kora. Voltam már sok minden, voltam már sok helyen. Megtapasztaltam a multis szuper szervezettséget, annak minden hátrányával együtt; a kis magyar vállalkozások rugalmas, emberi működését annak nyögvenyelős, úgy-boldogulj-ahogy-tudsz küszködésével együtt; és persze megpróbáltam magánvállalkozóként is megélni, először kevesebb, mostanság egyre több sikerrel, na meg véget nem érő munkanapokkal (hétköznap? hétvége? tök mindegy…). Közben folyamatosan kutatom az önmegismerés útját több irányból is, próbálok megkérdőjelezni mindent, hogy végül a saját tapasztalataimnak megfelelően tudjam eldönteni, hogy mi az igaz, és mi az, ami csak annak látszik. Na persze ez azért nem épp egyszerű, sokszor lépek bele ugyanabba a gödörbe, de hát ez ilyen. Mindenesetre mostanság egyre többször jön egy furcsa, érdekes érzés, mégpedig hogy kerülnek a helyükre a kis puzzle darabok, kezdenek értelmet nyerni azok az események, amelyeknél néha sírva, néha csodálkozva tettem fel a kérdést, hogy „miéééééért történik ez velem?????”. Hihetetlen, de most már jönnek a válaszok. És az esetek nagy többségében teljesen más válaszok, mint azt valaha is gondoltam volna. Ezzel együtt pedig szépen erősödik egyfajta bizalom az Élet felé, hogy „igen, ez is így van jól, ahogy van, legfeljebb még nem tudom, hogy miért…”. Ennek a változásnak, fejlődésnek, egy fontos állomása, tesztelése a mostani fél éves ázsiai utam, utunk Andival. A többit a blogból bejegyzésről bejegyzésre… :)

komment

Címkék: bemutatkozó Andi Zoli

A bejegyzés trackback címe:

https://azazsia.blog.hu/api/trackback/id/tr205000208
süti beállítások módosítása