Brisbane-i roadtripünk után hátralevő pár nap Sydneyben ügyintézéssel és bóklászással telt. Az utolsó éjszakákat Andi egy tavaly megismert ismerősénél, Ann-nél töltöttük egy takaros kis kertes házban, Sydney egyik extra nyugis, de a belvárostól csak 20 perces villamosozásra levő kerületében (Lillyfield). Ennyi változatosság és utazás után nagyon jólesett egy békés, kellemes hangulatú Otthonban megpihenni, főzni (!), géppel mosni (!), olvasgatni. Ann egy tündéri mosolygós figura, a 65 évével fittebb, mint mi ketten együttvéve, kanyarba sem vagyunk. Egyik reggel hívott bennünket is hogy csatlakozzunk a reggeli úszáshoz, de valahogy hatkor, ha nem muszáj…nem mentünk, másnap pedig futni sem. Ő törzsgyökeres ozzi, jó volt vele esténként beszélgetni Ausztráliáról, illetve a világ dolgairól, művészetről, oktatásról, utazásról, bármiről. Fél év után nála picit újra otthon érezhettük magunkat.
A szomszéd macskája. Nem kis darab... :)
Kedvenc kajáldánk Sydney-ben: Harry's cafe de wheels. Isteni pitéik (pie) vannak.
Ez az egyik specialitásuk: pie, egy gombóc burgonyapüré, egy gombóc zöldborsómassza, arra meg egy kis szósz. A jobb oldalon meg egy chilli con carne hot dog.
A hazaindulásunk előtti utolsó napunkon a természet egy gyönyörű naplementével búcsúztatott bennünket egyik újdonsült kedvenc helyünkön, a Bondi beachen. Reméljük, hogy Ausztráliába újra visszatérünk, mert rövid idő alatt mélyen a szívünkbe lopta magát.
.
.
.
.
.
Másnap aztán elindult a Nagy Hazamenetel project. Első körben elrepültünk Kuala Lumpurba, ahol meglátogattuk korábbi önkéntes munkánk helyszínét, a Yellow House-t. Talán emlékeztek rá, ebben a projectben egy maláj házat kezdtünk el átalakítani egy hostellé. Mi végül 2 hetet tudtunk közreműködni, és leginkább a ház bontásában, mivel sajnos sokkal rosszabb állapotban volt a ház, mint azt bárki is gondolta. Azóta nagyon sokat haladtak a fiúk-lányok a ház hostellé alakításával, sőt, éppen utánunk érkezett az első fizetővendég is.
Mi most csak egy estét töltöttünk korábbi „munkahelyünk” helyszínén, másnap újabb repülésünk előtt egy fél napot csellengtünk még Kuala Lumpurban, köszöntünk újra az ikertoronynak és este zúztunk is tovább kedvenc ázsiai városunkba, Bangkokba.
Zoli kedvenc maláj édessége, az ABC, zúzott jég, kukorica, vörös bab, condensed milk, barnacukorszirup, lotusz mag, stb, stb... :) Nagyon rosszul hangzik, de isteni... :)
.
.
Bangkokban Zoli egyik thai egyetemi barátjának van néhány lakása egy 34 emeletes apartman házban, így mi az egyiket megkaptuk három éjszakára. Gyönyörű kilátással a 16-on, csak hüledeztünk, hogy ilyen is létezik. A nyolcadik emeleten egy fullos kis wellness, szaunával, medencével, konditeremmel. A tetőn pedig egy takaros kert, full 360-as panorámával Bangkokra. Nem piskóta.
.
.
.
Na, hol a 13. emelet? :)
.
.
.
.
Bangkoki végletek: a távolban az ultramodern gazdagság, az előtérben meg, háát...
Bangkokban összesen 2 napunk volt, úgyhogy még egy gyors bevásárlás a világ legnagyobb mindentáruló piacán, a Chatuchak-on, avagy más néven JJ market-en. Időközben még arra is jutott szerencsére időnk, hogy megnézzük, mivel foglalkozik a thai barátunk: egy új, olaszországból származó italfogyasztási módszert importál thaiföldre, a lényeg, hogy nem a jeget teszik az italba, hanem az italt a jégbe... Érdekes... :)
Bangkok továbbra is szeretett városaink listáján szerepel. Utolsó esténket pedig kedvenc thai barátunk, Peach társaságában töltöttük az egyik kedvenc bangkoki éttermében, az MK Goldban. Ha ott jártok kötelező rendelni egy kókusztejes tápiókát.
Mivel a gépünk kora reggel indult Dubaiba, ezért gyorsan felmentünk indulás előtt a tetőre megnézni a napfelkeltét. Döbbenetes volt...
.
.
.
.
.
.
Reptér, onnan 6 óra, és már Dubaiban is voltunk, pár óra várakozás után indulhattunk tovább Bécsbe.
.
.
Onnan pedig éjjel autóval haza Budapestre. Hosszas több megállós utazásunk végére pedig szerencsésen, egészségben és összes csomagunk társaságában megérkeztünk HAZA.
Egyik korábban már megosztott kedvenc tanmesénk szerint minden végetér egyszer. Sajnos ez a 6 és fél hónapos utazás is. Mi rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk. Kijelenthetjük, hogy semmit sem csinálnánk másképp, mint ahogy volt, boldogan és hiányérzet nélkül térünk vissza a családjainkhoz, barátainkhoz. Mission completed!
Készülőben egy összesítő lista azokról a helyekről, élményekről, ami nekünk a legjobb volt az elmúlt hónapok alatt. Hamarosan érkezik…